Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram

Facebook ikon Akadálymentes verzió ikon

Hogy lehet a biztonságos közlekedésre nevelni a gyereket?

Konferencia a közlekedésre nevelés aktuális kérdéseiről

A közlekedés fejlődése magával hozta a veszélyek növekedését is, amit nem lehet pusztán jogszabályok alkotásával csökkenteni: a megelőzés leghatékonyabb eszköze a közlekedési morál megváltoztatása lenne, amit a gyerekkorban elkezdett szisztematikus oktatással, felvilágosítással lehet elérni – fogalmazott a közlekedési hatóság elnöke az NKH által 2015 novemberében-decemberében szervezett országos konferenciasorozat budapesti előadásán.



„Önöknek kiemelt szerepük van a gyerekek biztonságos közlekedésre nevelésében, ezért nagyon fontos a munkájuk" – jelentette ki Győri Gyula, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke „A közlekedésre nevelés aktuális kérdései" című konferenciasorozat budapesti állomásán. Az NKH és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ közös együttműködése nyomán létrejött, hét állomásból álló országos konferenciasorozat fővárosi előadásán gyakorló pedagógusok és hallgatók, valamint közlekedési szakemberek előtt osztották meg ismereteiket az előadók.

Tartós eredményhez a közlekedési morált kell javítani

Győri Gyula elmondta, gyerekkorában Debrecenben a legnagyobb közlekedési problémát még az okozta számára, hogy a szülei mindig ezzel a tanáccsal engedték el a boltba vásárolni: „Aztán ne barátkozz a szekeret húzó lovakkal, mert azok veszélyesek". Mára ez drasztikusan megváltozott. „A közlekedés fejlődése magával hozta a veszélyek növekedését is, ezért a korábbinál sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a megelőzésre" – emelte ki a hatóság egyik legjelentősebb feladatát az elnök, aki elmondta: a közlekedési morál fejlesztésével lehet a leghatékonyabban javítani a baleseti mutatókon. Külföldön gyakran tapasztalható, hogy elég közelíteni a gyalogátkelő felé, az autósok máris előzékenyen megállnak. Ezzel szemben a hazai közutakon kisebbfajta háború alakult ki a gyalogosok, kerékpárosok, autósok között. Ezeket a jelenségeket nem lehet csak szabályok alkotásával kezelni, mert ennek ellenőrzésére sem technika, sem erőforrás nem áll rendelkezésre. Egyedül a közlekedési morál javítása jelentheti a tartós megoldást, emelte ki Győri Gyula. Ellenpéldaként említette a kerékpárosokra vonatkozó közlekedési szabályok liberalizációját, a korábbihoz képest megengedőbb szabályozást. „Sajnos azt tapasztaljuk, hogy ezek után a kerékpárosok önpusztító módon kezdtek közlekedni" – mutatott rá az egyik nehézségre.

A megmentett életekről nem készül statisztika

A hatóság elnöke azt is hangsúlyozta, hogy a morális fejlődés elsődleges színtere a család, aztán az iskola. Ha a nevelés során nem állítunk semmilyen korlátot a gyerek elé, akkor az a későbbiekben kódolja a közlekedési balesetet, mert a gyermek szabálykövető hajlandósága alacsony marad. Márpedig a közlekedés olyan szabályrendszer, amelynek be nem tartása végzetes lehet, fogalmazott Győri Gyula, aki fájdalmas statisztikával támasztotta alá előadását. „Tavaly tíz kisgyermek nem jutott haza közlekedés baleset miatt. Ezt pont tízzel több, mint az elfogadható" – mondta. A hatóság célja, hogy a közlekedési morál javuljon, és ne maradhasson következmények nélkül a szabálysértés. Amint fogalmazott, tisztában vannak azzal, hogy ez nem megy egyik napról a másikra, épp ezért kiemelten fontosak az eddigi példamutató kezdeményezések. „Rengeteg óvodai, iskolai rendezvényen jelentünk meg, amelyeken azt tapasztaltuk: a gyerekek nyitottak, fogékonyak, felnőve pedig remélhetjük, hogy közlekedési moráljuk jobb lesz, mint az előttük járó generációé. Aki segít nekünk ebben a munkában, annak hálásak vagyunk. Főleg, hogy a prevenciós munka nehezen mérhető, mindig csak az áldozatokról születnek statisztikák, arról még egy sem készült, hogy munkánkkal hány életet mentettünk meg. De talán ez nem is fontos!" – fogalmazott Győri Gyula.

760 ezer embert értek el a neten

Facsády Orsolya, a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal munkatársa elmondta, tapasztalataik szerint a gyerekek közlekedési tudásszintje nagyon eltérő. A család szerepe döntő: az egyik negatív példa, amikor a szülő rossz döntéshozási mechanizmust, agresszív közlekedési kultúrát örökít át gyermekére. „A közúti közlekedés biztonságát szolgáló nevelés gyakorlati lehetőségei" című előadásában megerősítette, hogy a hatóság célja a társadalmi felelősségvállalás elősegítése, a közlekedési normák megismertetése a lakossággal. Az emberek elérését 25 különböző szórólap és három füzet országos terjesztése segítette, miközben az új platformok is nagyon eredményesen népszerűsítették a közlekedésbiztonság ügyét. Az ingyenes tauloknak.hu közlekedésbiztonsági e-learning képzésre – amelyen az iskolás életkornak megfelelő, teszttel záruló feladatok találhatóak – 560 ezren regisztráltak. A kreszfelfrissito.hu oldallal együtt összesen 760 ezer embert értek el, ami jelentősen támogatja a közlekedési kultúra javulását. A hatóság a gyakorlati oktatás terén is újított: Kecskeméten egy általános iskolai mintaprojekt keretében komplett közlekedésbiztonsági oktatási programot dolgoztak ki; a feladatlapoktól az ügyességi pályákig, a mini KRESZ parktól a szemléltető példák bemutatásáig széles skálát felölelő programot alkottak. A hatóság közlekedésbiztonsági aktivitásáról szólva elmondta, a tavasztól őszig tartó folyamatos akciók révén szabadidejükben is el szeretnék elérni a gyerekeket, akiknek figyelmét az élménypedagógia módszerével, interaktív módon, a „tanulva játszani” elv mentén igyekeznek kiérdemelni.



Húsz év fölött figyelnek másokra

Statisztikailag ugyan csökkent az utóbbi években a közlekedési balesetek és az azokban meghaltak száma, de ezzel együtt sem kerülhető meg a szülök felelőssége, szögezte le Bauer Béla, az ELTE Tanító- és Óvónőképző Kar docense, kultúra, érték és ifjúság szociológia kutatója. Mint mondta, 2013-ban 48 kisgyermek vesztette életét közlekedései balesetben, a legtöbbjük pedig nem gyalogosként, nem kerékpárosként, hanem vétlen utasként szenvedett halálos balestet. „A közlekedés szabályrendszerek szövevénye, csak úgy, mint a társadalom, ezért indokolt a kérdésfeltevés: milyen a jó állampolgár? A tanulmány szerint ezt a választ kapjuk az emberektől: aki jó adófizető, aki szabálykövető. Hát Magyarországon ezt a két dolgot szeretjük a legkevésbé betartani. Ez a közlekedésre is vonatkozik" –  ismertette a szociológiai tanulmány megállapításait. Ebből az is kiderült, a közlekedők 64%-a az árat tartja a legfontosabbnak a helyváltoztatáskor, és csak 58% voksolt a biztonságra. „Közlekedésbiztonsági szempontból hasznos volna megfordítani ezt az arányt" – jellemezte a helyzetet Bauer Béla, aki a tanulmányból idézve megemlítette: egy fiatal életében húszéves kor fölött lesz meghatározó, hogy a közlekedés során másokra is figyeljen. Ez csak az idősödéssel kezd jobban kiteljesedni. Érdekes megállapítás, hogy a 25–29 éves korosztály 65%-a támogatja, hogy a KRESZ-vizsgán nagyon szigorú követelményeknek kelljen megfelelni. „A jelenlegi jogosítványszerzés nem ad elég tudást, fontos volna az oktatás élményszerűvé tétele, hogy annak hatása hosszabb távon jelentkezhessen" – idézett a szociológiai felmérés megállapításaiból Bauer Béla, aki szerint a diákok nemigen fogadják el az általuk ismert pedagógusok közlekedésbiztonsági oktatását, sokkal hitelesebbnek tartják, ha ezeket az órákat szakemberek tartják. További nehézséget jelent a korosztályra jellemző felelősségtudat hiánya, márpedig a közlekedésben nagyon látványosan tapasztalható a kortárs csoport viselkedésformája, ami az „én még ezt is meg merem csinálni" attitűddel jellemezhető. A legveszélyesebb kombináció, ha a szabályszegés családi mintaként, normakövetésként alakul ki, hangzott el.

Gazdasági fellendülés vs. romló statisztika

Berta Tamás szerint először is tisztázni kell, köznevelési feladat-e a közlekedésre nevelés: amint azt a Közlekedéstudományi Intézet Közlekedésbiztonsági Központ vezetője mondta, ez összetett feladat, a képzésnek nem csak az iskola a színtere. A kihívást az jelenti, hogy a közlekedésbiztonsági szabályok nem megengedőek, hanem korlátozó jellegűek, értelmük gyakran nem fogalmazódik meg a gyerekben. A biztonságtudatosság növelése önkorlátozó jellegű, ezért népszerűtlen a feladat, hogy a gyerekekkel megértessék ennek fontosságát. Ha ez sikerül, akkor a gyerek képes lesz más közlekedők hibáit is kivédeni, és elkerülni a balesetet. Önmagában nem elég a gyereket megszólítani, hiszen ebben a korban meghatározó  a család szerepe, ezért a felnőtteket is el kell érni. A baleseti statisztika további romlását paradox módon a gazdasági fellendülés is negatívan befolyásolja, mivel nő a futásteljesítmény, így nő a balesetek valószínűsége is. Gyors eredményt, javulást hozhat a szabályszigorítás, az ellenőrzés fokozása, de tartós, fenntartható állapotot csak hosszú távú programokkal, az oktatás, nevelés hatékonyságának növelésével lehet elérni. „Ezek viszont csak évek, évtizedek múlva hozzák meg a kívánt eredményt" – mondta.

Gyakorlat a Hungaroringen

A közlekedéspedagógia a gyakorlatban rögzül a legjobban, ezért kifejezetten olyan programokkal várják a tanulókat, amelyek életre szóló élményt jelent a gyerekeknek, tudtuk meg Gulyás Anikótól, a Hungaroring Groupama Tanpálya közlekedéspedagógiai programkoordinátorától. Hozzátette: fontos, hogy a közlekedéshez szükséges készségek, képességek fejlesztése olyan élményszerzés során történjen meg, amelyet a gyerek az életkorának megfelelően be is tud fogadni. A VI. kerületi Bajza utcai általános iskola tanára, Csermák Tibor pedig azt ismertette, hogy miként zajlik a gyakorlatban a hatóság és a minisztérium által is szorgalmazott közlekedésre nevelés az iskolában.

Simon V. Attila