Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram

Facebook ikon Akadálymentes verzió ikon

Kétkerekű Suli Program 2018

Idén ötödik alkalommal valósult meg a 13–16 éves korosztálynak szóló Kétkerekű Suli az Élet Úton program keretében és a Közlekedéstudományi Intézet szakmai irányítása mellett. E közlekedésre nevelési program segítségével az általános és középiskolás diákok olyan vezetéstechnikai ismereteket sajátíthatnak el, amelyek az utakon akár életmentőek is lehetnek egy esetlegesen bekövetkező vészhelyzetben. A kezdeményezés sikerességét igazolja, hogy a Kétkerekű Suli Program 2018 júniusában az European Road Safety Charter zsűrijének értékelése alapján elnyerte az Excellence in Road Safety (Kiválóság a közúti közlekedésbiztonságban) Díjat.



A program alapvető célkitűzése az általános iskola felső tagozatos diákjai, illetve a középiskolás diákok közlekedésre felkészítésének támogatása a köznevelési rendszerrel összehangolt közlekedésbiztonsági oktatási programok, illetve hiánypótló baleset-megelőzési programok segítségével, különös tekintettel az egy nyomon haladó járművel való önálló közlekedésre. Fontos módszertani szempont, hogy az oktatás során a gyermekeket a kerékpáros közlekedésből vezetjük át az első motorizált közlekedési módba, megtanítva a legfontosabb biztonsági szabályokat.

Az átadott ismeretanyag kulcspontjai:
a közlekedési rendszerszemlélet és az önkéntes jogkövetés elterjesztése
a motoros védőeszközök, védőfelszerelések szükségességének alátámasztása, használatuk népszerűsítése
a KRESZ-ismeretek elsajátításának és a szabályok gyakorlatba történő átültetésének segítése
a helyes járművezetési, járműkezelési ismeretek megtanulása, szimulátoros gyakorlása
a jellemző veszélyhelyzetek felismerése és az elkerülésükhöz szükséges technikák elsajátítása elméletben és gyakorlatban

E korcsoport jellemző közlekedési eszköze a kerékpár, de ebben az időszakban kerülnek először kapcsolatba a gépjárművezetés lehetőségeivel is. A képzés az Élet Úton program által meghatározott moduláris felkészítés koncepciója szerint célozza meg az adott korcsoportokat. A 2012-ben módosított Nemzeti Alaptanterv szerint az oktatásban helyet kell teremteni a közlekedésre felkészítésnek, az ajánlott témakörök pedig az alapvető közlekedésbiztonsági ismereteket, közlekedési szabályokat érintik. A NAT-ban megjelölt közlekedési ismeretek oktatásával kapcsolatos feladatok valódi leképezéséről azonban a helyi nevelési programok adhatnak képet. Az óvodákban, iskolákban többnyire vannak a közlekedési ismeretek oktatására kijelölt szaktanárok, de az esetek túlnyomó többségében szakirányú végzettséggel nem rendelkeznek. Külső segítséget az oktatóknak általában az Országos Baleset-megelőzési Bizottság szakemberei tudnak nyújtani, de sok helyen az autósiskolák, a civil szervezetek és a polgárőrség is aktívak. Jelen oktatási program tematikájának kidolgozása az ezen órakeretben megvalósítandó, egységes, koncepciózus közlekedésre felkészítés megvalósítását segíti a célkitűzés szerinti korcsoportokban.

A képzés során a gyerekek először egy elméleti előadást hallgathattak meg az alapvető közlekedésbiztonsági ismeretekről, majd lehetőségük nyílt ezeket moped szimulátoron gyakorolni. Szintén volt lehetőségük arra, hogy egy vetélkedőn vegyenek részt, amely során kerékpáros ügyességi pályán tehették próbára képességeiket.



Ugyancsak a program keretében mértük fel a korosztály közlekedésbiztonsággal kapcsolatos ismereteit. Tíz kérdést tartalmazó kérdőívet töltöttek ki a gyerekek, majd az iskolákban elvégzett közlekedésbiztonsági képzés után megismételtük a kérdőíves felmérést. A teszttel azt vizsgáltuk, hogy milyen a korcsoport jelenlegi elméleti és gyakorlati tudásszintje, illetve, hogy milyen mértékben befolyásolja az eredményeket az oktatás, azaz, hogy mennyiben képes hozzájárulni az oktatás a gyermekek közlekedésbiztonsági ismereteinek fejlődéséhez.

A kérdések között szerepelt a járművek kivilágításainak, féktávolságainak, holttereinek ismerete, az éjszakai láthatóság, a kereszteződésekben való áthaladási sorrend, valamint a kerékpáros közlekedés. A közlekedésbiztonsági szempontból elvárt tudás szintje 80% volt, ami nyolc vagy több kérdésre való helyes válaszadást jelentett. Ezt a szintet a mérés kezdetén a válaszadók 5,32%-a, míg oktatás után a válaszadók 33,4%-a érte el. A kérdőívet az Élet Úton program szerinti korcsoportos bontásban értékeltük.

A program keretében tartott képzés a helyes válaszok növekvő tendenciáját látva sikeresnek tekinthető. A korcsoportonkénti részletes elemzések alapján megállapítható, hogy az egyes korcsoportok hasonló eredményeket értek el: a javulás hasonló kérdésekben hasonló nagyságrendben figyelhető meg.
A legjobb eredmények az éjszakai láthatóság, a tehergépjárművek holttereinek, valamint a kerékpáros közlekedés felszereléseinek ismerete vonatkozásában születtek, amelyek elengedhetetlen részét képezik a biztonságos közlekedésnek. A helyes válaszok magas száma azt mutatja, hogy a gyerekek elsajátították ezeket az ismereteket. Ezeken a területeken a tudás szinten tartása szintúgy fontos: a folyamatos vagy időszakonkénti átismétlés segít abban, hogy a mindennapokban a gyerekek balesetmentesen és tudatosan közlekedjenek.

A gyengébb eredmények főként azon kérdések esetében születtek, amelyek a motorkerékpárral való közlekedésre vonatkoztak, így e területen szükség van a gyerekek tudásának bővítésére. A fiatalok 14 éves koruktól vezethetnek segédmotoros kerékpárt, azonban ha nincsenek tisztában a motorkerékpár közlekedési szabályaival, az balesetmentes, biztonságos közlekedésüket veszélyezteti. A tudás bővítéséhez a közlekedési táblák, a kerékpáros közlekedéssel összefüggő szabályok megismerése alapvető fontosságú. Ezek bemutatásában segíthetnek az oktató tanárok, azonban lényeges, hogy az ő tudásuk is megfelelő szintű, naprakész legyen.

Szöveg: Weidinger Gábor
Fotó: KTI